Havi archívum: 2006 szeptember

Kezes-lábos

Tündéri Tündöklés, azaz Kezes-Lábos Fesztivál Etyeken

Tegnap hatalmas sikerrel rendezték meg Etyeken az immár hagyománnyá vált Kezes-Lábos Fesztivált. Délutánra szó szerint megtelt a falu, ezért 2-3 kilométeres kocsisor állt a falu határában, a bejutásra várva. Ebben a sorban vesztegelt az a busz is, amivel én érkeztem a programra. A buszon ülve dicsértem magamat, hogy szokásomhoz híven kellően korán elindultam, ugyanakkor mégis kicsit aggódtam, hogy fogy az időm. Végül sikerült a helyszínre megérkezni, és még bő egy óra volt hátra Magdi koncertjéig.

Tettem egy kört a közelben, megnézni, hogy milyen kézművesek, illetve hagyományőrző ételeket kínáló vásárosok települtek ki, a borospincéket már nem volt idő meglátogatni. Utána oda álltam a színpad mellé, úgymond a művészbejáró közelébe, és figyeltem, meg hallgatóztam. Így hallottam, mikor az egyik rendező mondta a másiknak, hogy elmegy Magdiért, mert ő is elakadt a falu határában. Erre felpattant egy mocira, és már ott se volt. Aztán nem olyan sokára, már jöttek is sétálva Magdival. Furcsa volt, hogy az előző napi két biztonsági őrrel szemben, itt nem volt szükség izomagyú fickókra ahhoz, hogy Magdi a színpadra kerüljön. Pár pillanat, míg Magdit üdvözölte Rókusfalvy Pál, a főszervező, aztán már indult is a koncert. Talán, ha negyed órányi csúszással kezdtünk.

Dabasi kirándulás

Tegnap szép, napos időre ébredtünk, így elhatároztuk, hogy kirándulni megyünk. Nem akartunk sok időt tölteni az utazással, így a közeli Dabas meglátogatását tűztük ki célul. És hogy miért írom le ezt pont itt? Türelem, mindjárt meglátjátok!

Az 1989-ben városi rangra emelt Dabas négy korábbi falu (Alsó- és Felsődabas, Sári, Gyón) 1950-es és 1966-os összevonásával keletkezett. Dabast a királyi dobosok lakhelyeként 1264-ben említette először oklevél. A város községei a környező falvakhoz hasonlóan a török korban kipusztultak, vagy lakói a Felvidékre, a végváraktól védett országrészekbe menekültek. Visszatelepítésük az új földbirtokosok szervezésével történt. Gyónra például előbb Halász Péter telepített az 1720-as években református magyar jobbágyokat, majd Zlinszky János földbirtokos evangélikus szlovákokat. Sáriba viszont 1696-tól Vorster Kristóf tábornok katolikus szlovák úrbéreseket telepített be. A település fogékonynak mutatkozott a reformeszmék befogadására. 1836-ban már állt és működött a helyi földbirtokosság adományaiból épült Kaszinó. Rendezvényeiről a korabeli fővárosi lapok is hírt adtak. A polgári korszakban a települések politikai arculatát mindig a 48-as eszmeiség határozta meg. A megyében Dabashoz fűződik több, az 1956-os forradalom idején emberéletet követelt konfliktus.